Nevezetességei

• Az abai római katolikus Szentháromság plébániatemplomot 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abára. A templomot és a plébániát 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól pedig a jezsuiták gondozták. Plébániájának anyakönyveit 1754-től, Historia Domusát 1897-től vezetik. A második világháborúban megrongálódott.
• A református templom: 1948–1950-ben épült, 10 évvel azután szentelték fel, hogy a régi református templomot a német haderő a II. világháború végén felrobbantotta. A templomkertben két síremlék (Gál Lajosé és Szűcs Gedeoné) található, valamint egy úgynevezett szégyenkő a 17. századból”, mely arra szolgált, hogy a templomi szertartás kezdete előtt ráültették az „erkölcstelennek” bélyegzett nőket.
• Az 1956-os forradalom emlékművét 2006-ban emelték.

• A második világháborús emlékmű 1992-ben készült.

Régészeti emléke egy 7,5 cm × 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégek kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált. A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklósan záródó hátlaphoz erősítésre. Egy bizánci mellkereszt valószínűleg helyben készült 11-12. századi utánzata. 1922-ben vette meg a székesfehérvári Szent István Király Múzeum. Lelőhelyeként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol középkori falu nyomai látszottak.

Minden évben a pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig tartanak az ún. Aba-napok kulturális rendezvényei.

• Kiskastély, amely ma egy élelmiszerboltnak ad helyet.
• Nagykastély
• Holcer-Jászay-Janiga-Spingler-kastély (Belsőbárándon)

Demográfiai adatok

• Lakói 1840-ben: 406 római katolikus, 18 evangélikus, 1218 református, 105 izraelita, összesen: 1747;
• 1910-ben 2379 római katolikus, 16 evangélikus, 1688 református, 1 unitárius, 78 izraelita, 2 egyéb vallású, összesen: 4164;
• 1940-ben 2494 római katolikus, 3 görögkatolikus, 3 görögkeleti, 11 evangélikus, 1644 református, 44 izraelita, összesen: 4199;
• 1948-ban 1797 római katolikus, összesen: 3258 (4 tanerős római katolikus általános iskolában 247 tanuló);
• 1983-ban 2600 római katolikus, összesen: 4206;
• 1990-ben összesen 3997 lakos.
• 2017-ben összesen 4635 lakos.[21]
• 2019-ben összesen 4660 lakos.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,3%, református 20,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 16,7% (25,4% nem nyilatkozott).